Az elektromos energia jelentős részét még mindig földgáz- és kőszén égetéséből nyerjük – mégpedig egyre többől. Ha nem csökkentjük jelentős mértékben a világ szén-dioxid kibocsájtását, Földünk súlyos károkat szenved. Bár a hirosimai borzalmak után nehéz lenne félelmeinket megalapozatlannak minősíteni, Oliver Stone kitart amellett, hogy az atomenergiát méltánytalanul becsmérelték, és új filmjében amellett érvel, hogy nemcsak tiszta, bőséges és biztonságos, hanem talán az emberiség legígéretesebb reménye a közelgő éghajlati katasztrófa elhárítására. A film érinti a nukleáris energiához kötődő pánikot, ami Amerikában robbant ki a hetvenes években, a nukleáris energia használatának környezetbarát hatásait, és az ez irányú, aktuális és legkorszerűbb tanulmányokat.

Az alkotás a 2022-es Velencei Biennálé versenyprogramjában szerepelt, és elnyerte a CICT-UNESCO Enrico Fulchignoni-díját. A film Joshua Goldstein és Steffan Qvist A Bright Future (Egy fényes jövő) című könyve nyomán készült, a forgatókönyvet Stone és Goldstein együtt írták, a zenéjét pedig Vangelis szerezte – ez volt a legendás, két éve elhunyt görög zeneszerző utolsó filmzenéje.