„Irigylem a japánokat” – írta Van Gogh testvérének, Theónak. Ebből a filmből megtudhatjuk, miért. A Exhibition on Screen sorozat… ezen része alapjául szolgáló Van Gogh&Japán című kiállítás 2018 kora nyarán az amszterdami Van Gogh Múzeumban volt látható. Bár Vincent van Gogh soha nem járt Japánban, mégis ez az ország az, amely a legmélyebb befolyást gyakorolta művészetére. Nem érthetjük meg mindezt anélkül, hogy ne ismernénk, miként hódította meg a japán művészet Párizst a 19. század közepén, és hogy milyen mély hatást gyakorolt olyan művészekre, mint Monet, Degas és mindenekelőtt Van Gogh. A japán művészetet kínáló, új párizsi galériák meglátogatása, majd saját Japán-képének kialakítása – alapos kutatás, metszetgyűjtés és más művészekkel folytatott részletes megbeszélések révén –, azaz Van Gogh japán műalkotásokkal való találkozása új és izgalmas irányt adott munkásságának. Elhagyta Párizst és Dél-Franciaországba távozott – egy olyan helyre, amely szerinte a lehető legközelebb állt egyfajta idealizált Japánhoz –, s az ezt követő termékeny és mégis problémás éveket mind abban az összefüggésben kell szemlélni, hogy Van Gogh a japán hatásokat a saját akarata szerint hajlította, és magát egyértelműen ázsiai előzményekkel rendelkező modern művészként határozta meg. Van Gogh művészetének e kevéssé ismert szeletében láthatjuk, milyen fontos volt Japán tanulmányozása. A forgatócsoport – s vele mi, nézők – nemcsak Franciaországba és Hollandiába, hanem Japánba is eljut, hogy tovább vizsgálja azt a figyelemre méltó örökséget, amely Van Goghra oly nagy hatással volt, és amely őt azzá a művésszé tette, akit ma ismerünk. Belépő: 1700 Ft Tovább

Eljön a téli szünet, ám a jó nevű amerikai iskolából nem megy mindenki haza az ünnepekre. Tully, a jó eszű, ám különc és bajkeverő… diák családi zűrök miatt. Mary, az iskola szakácsnője azért, mert egyetlen fiát gyászolja, aki nemrég esett el Vietnámban, és az iskola az utolsó hely, ahol együtt volt vele. Hunham, a történelemtanár pedig azért nem, mert az igazgató őt jelölte ki felvigyázónak az iskolában rekedtek mellé… Alexander Payne (Kerülőutak, Utódok) új, keserédes remekét már most klasszikusként emlegetik, öt Oscarra jelölték, és egyet meg is kapott: a legjobb női mellékszereplő díját Da’Vine Joy Randolph vihette haza. A film korábban két Arany Glóbuszt is nyert a legjobb férfi főszereplő (Paul Giamatti) és a legjobb női mellékszereplő (Da’Vine Joy Randolph) vígjáték kategóriájában. Tovább

Egy szeretetreméltó kutya magányosan él New Yorkban a nyolcvanas években. Manhattan pulzáló hétköznapjait nincs kivel megosztania, ezért… úgy dönt, hogy rendel magának egy robotot. A furcsa páros életre szóló barátságot köt, kutya és robot elválaszthatatlanná válnak. A strandidény utolsó napján aztán bekövetkezik a legrosszabb: a robot beragad a tengerparti homokba és a kutyának hátra kell hagynia a legjobb barátját. A strandot bezárják és csak a következő nyáron nyit ki ismét. A Robotálmok Sara Varon világhírű képregényének filmadaptációja. A film világpremierje a világ legrangosabb filmfesztiválján, Cannes-ban volt. Ezt követően az alkotás szerepelt a világ legrangosabb animációsfilm fesztiválja, az Annecy Nemzetközi Animációsfilm Fesztivál versenyprogramjában, ahol elnyerte a legjobb film díját. Az alkotás Európai Filmdíjat nyert a legjobb animációs film kategóriában, és Oscarra is jelölték animációs film kategóriában. Tovább

A Back to Black egy eleddig páratlan betekintést nyújt abba, hogyan vált Amy Winehouse egy csapásra híressé, és hogyan jelentette meg… úttörő albumát, a Back to Blacket. A film Amy szemszögéből láttatja kendőzetlenül a nőt a jelenség mögött, és a kapcsolatot, ami minden idők egyik leglegendásabb lemezét inspirálta. A filmet Sam Taylor-Johnson rendezte Matt Greenhalgh forgatókönyvéből, akivel korábban már sikeresen dolgoztak együtt a John Lennon – A fiatal évek című filmen. Amy Winehouse-t korunk egyik legjelentősebb művészeként tartják számon, több mint 30 millió lemezt adott el világviszonylatban, és jelenleg is több mint 80 millió streamet produkál havonta. A nagy sikerű címadó lemezével egy csapásra világsztár lett, és akkor rekordnak számító öt Grammy-díjat nyert, köztük az év lemeze címet és az év dalát a Rehab című slágerrel. Tovább

Egy gazdag arisztokrata család lánya és egy Peugeot-kereskedő fia házasodni készül. A két család nem is állhatna távolabb egymástól,… és különösen a lány szülei nézik rossz szemmel az esküvőt. A szülők bemutatásakor a fiatalok meglepetéssel készülnek: mindenkinek készíttetnek egy DNS tesztet, amiben megtalálható valamennyi szülő származása. Az eredmények mindenkit megdöbbentenek, s alaposan megzavarják az egyébként sem nyugodt ismerkedést. Az elszabaduló indulatokban a válogatott tréfák mellett változatos sértegetésekkel illetik egymást az összezavarodott örömszülők, és senki nem tudja tovább magában tartani a másikról alkotott véleményét. A Ki hitte volna? a legjobb francia vígjátéki hagyományokat követi. A főszerepben Christian Clavier látható, aki a kortárs francia vígjáték legnagyobb és legsikeresebb alakja. Olyan filmeket vitt sikerre, mint a Bazi nagy francia lagzi-filmek, a Jöttünk, láttunk, visszamennénk-sorozat, az Asterix és Obelix-filmek, vagy a Családi vakáció – Irány Ibiza! Tovább

Nicholas „Nicky” Winton, az ifjú londoni bróker a csehszlovákiai menekültek ügyével foglalkozó brit bizottság munkatársaival, Trevor… Chadwickkel és Doreen Warrinerrel 669 gyereket mentett meg a nácik elől a második világháborút megelőző hónapok folyamán. Nicky 1938 decemberében látogatott el Prágába, ahol a nácik felemelkedése által fenyegetett s hazájukat hátrahagyott német és osztrák családokkal találkozott, akik elborzasztó körülmények között tengődtek, élelem és hajlék híján. A fiatalember és két társa ezt követően versenyt futott az idővel, hogy minél több gyermeket kimenekítsenek a határok lezárása előtt. Ötven évvel később, 1988-ban Nickyt még mindig kísérti azon gyermekek kétséges sorsa, akiket nem sikerült biztonságban Angliába juttatniuk; ostorozza magát, amiért nem volt képes többet tenni. Egy napon azonban megkeresi a BBC, és élő televíziós műsorában meglepetésszerűen összehozza az immáron felnőtt túlélőkkel – ami segít a férfinak végre valahára megbékélnie a bűntudattal és bánkódással, ami öt évtizeden át emésztette. Tovább

Az északi országokban úgy tartják, hogy a szauna több kikapcsolódásnál: az önmagunkkal való szembenézést segíti. Anna Hints rendezőnő… lenyűgöző operatőri munkával elkészített filmje egy összetartó női közösség szemszögéből tárja fel a tradicionális észt szaunázás legintimebb pillanatait. Az erdőben felállított izzasztókamrában összegyűlő nők teljesen kitárulkozva beszélnek a legféltettebb titkaikról, vágyaikról, traumatikus emlékeikről, miközben a szemünk láttára mosódnak el a test és lélek határai. A hipnotikus erejű dokumentumfilm a Sundance Filmfesztiválon mutatkozott be 2023-ban, ahol elnyerte a World Cinema szekció legjobb rendezésnek járó díját. Tovább

A film Isabel Wilkerson Pulitzer-díjas újságíró tragédiáját és diadalát mutatja be. Wilkersont (az Oscar-jelölt Aunjanue Ellis-Taylor)… órási személyes veszteség éri, miközben kontinenseket átszelve és kultúrákat megismerve tárja fel a történelem rejtélyeit, a romantika csodáit és a mindannyiunk jövőjéért folytatott harcot. Eközben korunk egyik meghatározó könyvét írja. Tovább

A Back to Black egy eleddig páratlan betekintést nyújt abba, hogyan vált Amy Winehouse egy csapásra híressé, és hogyan jelentette meg… úttörő albumát, a Back to Blacket. A film Amy szemszögéből láttatja kendőzetlenül a nőt a jelenség mögött, és a kapcsolatot, ami minden idők egyik leglegendásabb lemezét inspirálta. A filmet Sam Taylor-Johnson rendezte Matt Greenhalgh forgatókönyvéből, akivel korábban már sikeresen dolgoztak együtt a John Lennon – A fiatal évek című filmen. Amy Winehouse-t korunk egyik legjelentősebb művészeként tartják számon, több mint 30 millió lemezt adott el világviszonylatban, és jelenleg is több mint 80 millió streamet produkál havonta. A nagy sikerű címadó lemezével egy csapásra világsztár lett, és akkor rekordnak számító öt Grammy-díjat nyert, köztük az év lemeze címet és az év dalát a Rehab című slágerrel. Tovább

A trianoni békediktátum igazságtalan és megalázó részletei máig homályosak számunkra. Lássuk be, az évtizedek tudatos elhallgatásának… eredményeként a mai generációk vajmi keveset tudnak erről. A szerződés aláírását megelőző tárgyalásokon a magyar kormányzat mindent megtett az igazságosabb béke érdekében. Gróf Teleki Pál vezetésével magyar tudósokból álló csapat elkészítette a Kárpát-medence etnikai viszonyait híven bemutató vörös térképet, a Carte Rouge-t, míg Gróf Apponyi Albert, a magyar békedelegáció vezetője, 1920. január 16-án kapott lehetőséget a magyar elképzelések bemutatására a győztes nagyhatalmak vezetői előtt a párizsi francia külügyminisztériumban. A film 1918-től követi végig az eseményeket, mikor Teleki a bolgár front elvesztése után rájön, szükség lesz egy térképre. Segítségül hívta a kor legfontosabb szakembereit és Popovics Sándor pénzügyminisztert. Apponyi gróf kicsit később kapcsolódott be, szerepe onnantól válik jelentőssé. A térkép aztán 1920-ban különös jelentőséggel bírt a magyar békeküldöttség párizsi tárgyalásai során. Az ország sorsáért felelősséget érző kiemelkedő személyiségek állnak a film középpontjában, akik megpróbáltak mindent megtenni Magyarország egyben tartásáért. Akiket vállalkozásuk reménytelensége sem tántorított el attól, hogy végigjárják az útjukat. Az alkotók nem hősöket, hanem igaz embereket akartak közelebb hozni a mai kor közönségéhez. Meggyőződésük szerint a történelmi filmek a balladák szerepét átvéve segíthetnek a múltbeli traumák társadalmi feldolgozásában. A film szakértők szokványos interjúkban történő megszólaltatása helyett két narrátorral – Reviczky Gábor és Szalóczy Pál – készül. Ők kalauzolják a nézőt, miközben kidolgozott játékfilmes jelenetekkel, archív bejátszásokkal megelevenedik a történet. Reviczky a nemzetközi nagypolitika történéseit ismerteti, míg Szalóczy belső hangként, autentikus forrásokra építve, Gróf Apponyi hangján szólal meg, aki visszaemlékezik kicsit később, a történtek után. A filmet szomorkás fricskaként az epilógus zárja, ahol megtudjuk, hogy a Gróf Teleki által szerkesztett vörös térképet (Carte Rouge) 1923-ban érdemesnek találják Amerikában a publikálásra… Tovább

A történetben egy romániai magyar város legnívósabb középiskolájában járunk. Ana irodalmat tanít, diákjaival és kollégáival egyaránt… jó a kapcsolata, a gimnázium megbecsült tanára. Az egyik szülő váratlanul feljelenti két XIX. századi francia költő, Arthur Rimbaud és Paul Verlaine életéről szóló film, a Teljes napfogyatkozás ajánlása miatt, kifogásolva a két férfi közötti testi-lelki kapcsolatot. A tanárnő fellebbezése láncreakciót indít el, amelynek következtében a kollégái és a gimnázium igazgatónője is fokozatosan ellene fordulnak. Az egyre kíméletlenebb, a munkáját ellehetetlenítő eljárás nemcsak Ana egzisztenciáját, de minden emberi kapcsolatát próbára teszi. Az alkotás a 48. Torontói Nemzetközi Filmfesztivál Discovery szekciójában debütált, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon pedig három díjat, köztük a legjobb elsőfilm díját nyerte. Tovább

1988-ban, kevéssel a vasfüggöny leomlása előtt vagyunk Magyarországon. Ekkor már mindenki igényelhet világútlevelet, kinyíltak a határok,… felszabadult az utazás lehetősége. A vonat és a busz azonban nagyon drága, még nincsenek olcsó megoldások (pl. fapados járatok), és az embereknek nincs pénzük arra, hogy külföldre utazzanak. Mit ér a szabadság, ha nem lehet élni vele? Európa felfedezése olyan erős és természetes igényként jelentkezik, hogy egyáltalán nem számít, milyen úton válik lehetségessé. Az Európába vágyódó három jóbarát, Ákos, Laci és Petya valahonnan megkapja egy srác telefonszámát, aki hamis vonatjegyeket árul. Megbeszélnek vele egy találkozót a Nemzeti Múzeum lépcsőjére. Miután megkapják a jegyet, látják, hogy rossz minőségű hamisításról van szó. A jegydíler elmondja, hogy ezzel ne foglalkozzanak, mert sokan utaztak már ilyen jeggyel. A fiúk annyira amatőrnek találják a jegyet, hogy úgy döntenek, nem használják fel. Fogadnak, hogy ők ennél jobb hamisítványt tudnak csinálni, és elkezdik visszafejteni a szálakat. A pályaudvarok nemzetközi pénztáraiba bekukkantva kifigyelik, hogyan dolgoznak a pénztárosok. Rájönnek, hogy a jegyeket kézzel írva, indigóval (Kék Pelikan) töltik ki, és a másolat kerül az utashoz, míg a golyóstollal írt „eredeti” példány a MÁV-nál marad. Összerakják az összes pénzüket, felváltva a pénztárokhoz állnak, és annyi jegyet vásárolnak, amennyi csak a pénzből kijön. Egy budapesti belvárosi bérház egyik lakásában megkezdődnek a kémiai kísérletezések a jegyekkel… Tovább

Amikor 1848. március 15-én a lánglelkű költő, Petőfi Sándor költeményével, a Nemzeti dallal kirobbantja a magyar forradalmat, az osztrák… elnyomók egy titkos ügynököt bíznak meg a feladattal, hogy állítsa meg a felkelést. Tovább

Egy szeretetreméltó kutya magányosan él New Yorkban a nyolcvanas években. Manhattan pulzáló hétköznapjait nincs kivel megosztania, ezért… úgy dönt, hogy rendel magának egy robotot. A furcsa páros életre szóló barátságot köt, kutya és robot elválaszthatatlanná válnak. A strandidény utolsó napján aztán bekövetkezik a legrosszabb: a robot beragad a tengerparti homokba és a kutyának hátra kell hagynia a legjobb barátját. A strandot bezárják és csak a következő nyáron nyit ki ismét. A Robotálmok Sara Varon világhírű képregényének filmadaptációja. A film világpremierje a világ legrangosabb filmfesztiválján, Cannes-ban volt. Ezt követően az alkotás szerepelt a világ legrangosabb animációsfilm fesztiválja, az Annecy Nemzetközi Animációsfilm Fesztivál versenyprogramjában, ahol elnyerte a legjobb film díját. Az alkotás Európai Filmdíjat nyert a legjobb animációs film kategóriában, és Oscarra is jelölték animációs film kategóriában. Tovább

Meglátta a láthatatlant. Véghez vitte a lehetetlent. Semmelweis. Ma legendaként emlékszünk rá: bátor és tántoríthatatlan, egyszerre… tudásvággyal és igazságvággyal teli emberként. Akit nem véletlenül emlegetnek így: az anyák megmentője. A saját korában viszont egészen másképp látták. A többi magyar orvos, akivel együtt dolgozott a bécsi szülészeti klinikán, őrültnek hitte: hiszen nem érdekelték a császárváros örömei, csak a munkájának élt. Az osztrák orvosok elviselhetetlenül erőszakosnak tartották: kizárólag egy cél lebegett a szeme előtt, a rábízott anyák egészsége; és a szent ügy érdekében áthágott minden akadályt, megszegett minden szabályt. Főnöke, a klinika vezetője számára pedig ő volt az élő, kellemetlen lelkiismeret: mert ha Semmelweis doktor elmélete igaz, és a szülészorvosok terjesztik a kórt, amelybe annyi szülő nő belehalt, akkor ők mind gyilkosok… És dolgozott mellette egy szülésznő, aki meglátta benne azt, akit senki más: a szerelemre és megnyugvásra vágyó férfit. Az Oscar-díjra jelölt, legendás rendező-operatőr, Koltai Lajos hazai színészek legjobbjaival készítette el a nagy klasszikus filmek méltó utódját, egy különleges ember történetének magával ragadó, látványos és érzelemgazdag krónikáját. Korhatár: 12 éven aluliak számára nem ajánlott (Téma) A Meg-Ki filmklubban, január 30-án, kedden a vetítés után Nagy Katica és Kovács Tamás lesz a vendégünk. Tovább

Lefkovics Tamás, a nagyszívű, de konok bokszedző viszonya annyira megromlott a fiával, Ivánnal, hogy évek óta nem beszélnek egymással.… Iván Izraelbe menekült az apjával való konfliktus elől, ortodox zsidóként ott él és alapított családot, Budapestről csak az édesanyjával tartja a kapcsolatot. Az anyuka váratlan halálakor Iván a hatéves kisfiával hazatér, hogy a zsidó hagyományoknak megfelelően egyhetes gyászt, shivát üljenek a szülői házban. A két férfin keresztül két világ feszül egymásnak, aminek a tétje a család egyesülése. Breier Ádám a Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjában készült első nagyjátékfilmje, a Lefkovicsék gyászolnak sok humorral beszél a generációs különbségekről, és legfőképpen arról: sosem késő megbocsátani. A keserédes dramedy meghívást kapott az amerikai Palm Springs Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjába. Tovább